Hogyan is írjunk mentális betegségekről?

Napjainkban a mentális betegségek még mindig tabu témának számítanak, a pszichológushoz járás pedig azzal tesz egyenlővé, hogy aláírtad, te igenis pszichiátriai páciens alap vagy. Abba viszont mostanában is kevesen gondolnak bele, hogy mik is állnak ezen betegségek háttérben sokszor. Mai napon erről is szó lesz, ez esetben viszont írásainkra vonatkoztatva. Olyan kérdésekre keressük a választ, hogy hogyan is lehet ezeket úgy megjeleníteni, hogy se ne túlidealizált, se ne tiszteletlen legyen, vagy éppen arra, hogy mentális betegséggel nem rendelkező író írhat-e erről a témáról, és ha igen, hol érdemes tájékozódnia. Akkor vágjunk is bele!

Hogyan tud az író úgy megjeleníteni mentális betegségeket az írásaiban, hogy azok tiszteletteljesek legyenek?

Első és legfontosabb dolog, hogy értékelned kell a motivációjukat. Fontos az, hogy első körben kidolgozd a karakteredeidet és csak utána add hozzá a mentális betegséget. Ismételten hoztam néhány kérdést számodra, hogy még véletlenül se szenvedj hiányt belőle: Miért ábrázolod ilyen módon a karakteredet? Miért teszed bele a történetbe és mi a motiváció mögötte? 

Válasz során légy teljesen őszinte magaddal és lehetőleg kerüld az olyan indokot, hogy azért írom bele, mert az annyira menő. Hidd el, nem olyan menő, mint ahogy Hollywood ábrázolja. 

Nézd meg a szándékaidat. Erre már feljebb is utaltam. Mi a célja annak, hogy kiadtad ezt a sztorit, amiben ilyen ábrázolás van? Mit szeretnél, hogyan reagáljanak az emberek és mit gondolsz hogyan fognak válaszolni? 

A könyv írásakor azt kell szem előtt tartani, hogy az olvasótábor kettő nagy csoportra fog oszlani: akiknek nincs mentális betegsége és akiknek van. 

Hogyan tud az író utánanézni a mentális betegségeknek, ha nincs személyes tapasztalata? 

Első és legfontosabb dolog, hogy ismerje a betegséget. Írása során pedig ne csak úgy bedobálja az információkat, hanem következetesen, tényeken alapuljon a szöveg ezen része, hiszen ezen betegségek a tudomány által is el vannak ismerve. A másik legfontosabb dolog pedig, hogy semmiképpen sem Hollywoodi filmeket vedd alapul, ha egy betegségnek akarsz utánanézni. Hiszen azok igencsak ki vannak cicomázva. 

Jó kiindulási alap lehet a ICD-10 Európában (DSM-5 az USA-ban). A DSM a Diagnostic Statistical Manuel, ami magyarul annyit tesz, hogy diagnózisok statisztikai kézikönyve. Másik fontos és hasznos dolog, hogy memoárokat, beszámolókat, cikkeket olvassunk, amik azon emberek által íródtak, akik maguk is szenvednek a betegségben. 

Milyen félreértéseket javasolt kerülni az íróknak? 

Elég gyakori hiba az írók körében, hogy az a plot twist, hogy valaki mentálisan sérült vagy még gyakoribb, hogy a főgonosz az. Ezzel próbálja az író kimenteni mindenféle szituációból. De ez természetesen nem így működik, hiszen ezek a betegségek leggyakrabban valami nagy trauma hatására alakulnak ki, nem csak úgy. Ezen páciensek körében pedig inkább az empátia játszik, mintsem az indokolatlan agresszió. 

Ne fényezzük a mentális betegségeket és állítsuk be őket úgy, hogy az mennyire egy klassz dolog. 

Hogyan írjunk úgy mentális betegségekről, hogy közben ne ezzel határozzunk meg egy karaktert? 

A legfontosabb dolog itt talán, hogy a mentális betegséget ne úgy kezeld, mintha egy tulajdonsága lenne a szereplődnek. A másik fontos dolog pedig, itt a legjobb lehetőség rá, hogy használd a mutasd, ne mondd metódusát :D

Hogyan írjunk mentális betegségről a karakter egyedülálló perspektívájából? 

Mint tudjuk, minden egyes személynél másképp "folynak le" ezek a betegségek. Igaz ez a karakterekre is. Éppen ezért fontos ismernünk őt teljesen, hogy tudjuk a betegség tüneteire ő maga hogyan regálna.

Másik fontos dolog az a kutatás, az a kulcsa úgy mindennek is. Viszont fontos megjegyezni itt azt, hogy nem kell az összes tünetet feltűntetni a könyvedben, amit a Webbeteg kiad, szelektálni kell, hiszen normál esetben sem jelentkezik az összes egyetlen személynél. Amire még jó odafigyelni, hogy vannak olyan mentális betegségek, amelyek együtt járnak, például a depresszió és a szorongás. Ezeket nem a legjobb szétválasztani, mert elég valótlan képet fest. 

Mikor vagy "kizsákmányoló"? 

Hányszor hangzott el könyvekben az a mondat, hogy ne félj, majd én meggyógyítalak ebből és abból a betegségedből, megmentelek tőle. Ez a mondat pedig úgy hangzik mintha a karakter azt mondaná, hogy én megmentelek a saját agyadtól. Teljesen valótlan ez, úgyhogy amennyiben lehet, kerüld az ilyesmit. 

Itt meg kell említeni a szenzációhajhászást, a fent említett kamu hősiességet és a gonoszok indokolatlan mentális beteggé tételét. Ezek mind olyan dolgok, amik csorbát ejtenek a valóságon és elősegítik, hogy az emberek fejében teljesen hamis kép alakuljon ki a mentális betegségekről és a tőlük szenvedő emberekről.

Rendben van az, ha olyan emberek írnak mentális betegségekről, akik nem is szenvednek benne?

A válasz a motivációtól és a szándéktól függ. Viszont ez esetben is fontos a kutatás és olyan emberek megkérdezése, akik részei a "közösségnek".

Források: Hol érdemes keresni?

Néhány külföldi forrást említek meg azoknak, akiknek nem okoz gondot az angol nyelv. De természetesen magyar nyelven is biztosan léteznek hasonlóak. NAMI, NIMH amik nagyon jók lehetnek erre a célra a fent említett ICD-10, de a YouTube, különböző blogok szintén a barátaid.

Fontos, hogy legyenek béta olvasóid és egy kritikus partnered. Plusz jó, ha a béta olvasóid között van olyan, aki maga is érintett a problémával. Így azt is megtudhatod miként érinti a könyv azokat, akik maguk is hasonló problémával küzdenek.

A cikk videós inspirációját itt megtudjátok nézni, nagyon izgalmas beszélgetés, nem éri meg azt sem kihagyni :) Ahogyan a HazaWrimót se, hiszen már csak napok kérdése és startol a közös írás!